693

Mikor szolgának telik esztendeje (2002. Magyar dokumentumfilm)
Véletlen akadtam bele tegnap késő este. Nem tudom, hogy mennyire dokumentunfilm vagy mennyire színészet.
És nem is az fogott meg, hogy szerencsétlen, tönkrement családból származó gyerekeket már ötévesen pásztornak szegődtetik. Hogy tizenéves korára már sok-sok szolgaév áll mögötte, és hogy márkás edzőcipőért való nyafogás helyett kapcába tekeri a lábát, és kaszál napkeltétől napnyugtáig. Vagy hogy az egésznapi szolgálat után a pajtában heveredik le, azt a csekélyke pénzt pedig, amit vagy kiadnak neki, vagy nem – de végülis úgysem elég semmire – talán újra az anyja nyeli el. Az, akitől már elvették a többi gyermekét.
Hanem az a tekintet, az fogott meg. Tizenéves fiú, ilyen körülmények között, és annyi életbölcsessség és tisztaság áradt belőle. És persze belső szomorúság. Végignézek mirajtunk, és szégenlem magam. Végignézek magamon – és akkor is. Mert százmilliárdszor jobb sorom van, és mégis képes vagyok zúgolódni, hogy keveset fizetnek, vagy hogy nem telik új fürdőruhára.
Mellettem az ágyon hever az új kalapom, amit csak úgy vettem, és kéthetes utazásra készülök épp.

Ma megint jó film lesz: 21 órától a Kandahar c. film, amiről már írtam egyszer korábban, csak akkor nem láttam sem az elejét, sem a végét.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum