694

„Te vocamus, quod sic plasmavisti hominem
et hominem itidem vocamus, qui tamen debet
praestare seipsum… percipe hanc altercationem
in corde nostro diabolicam, Domine! Et oculos
sanctos Tuos in inopiam nostram conjicere non
gravator, sed conspice portentum clam nobis
abditum, in extris… accedit, quod allectationes nutriunt
ipsum velut alece. Et ne nos inducas in tentationes,
supplicamus ad vesperum, peccatum
tamen ostium pulsat intratque domum et intrat
prorsus ad mensas. Amove ergo sartaginem igneam,
qua caro siccatur, nam animal in me debile crebro.”

„Téged fennen szólítunk, hogy ilyennek teremtetted
az embert s az embert szintúgy szólítjuk,
hogy önmagáért mégis ő felelős… tekintsd hát
ezt is, az ördögi feleselést emberi szívünkben,
Uram! És ne tartóztasd meg szent szemeidet, hogy
meglássák e nyomorúságot, de a szörnyeteget is,
amely a bensőnkben rejtve lakik, mert hozzájárul
ám az is ehhez, hogy a kísértések úgy etetik őt,
valamint mikor hallevest adnának eléje.
És ne vigyj minket a kísértésbe, könyörgünk
estefelé, csakhogy a bűn az ajtón kopog ám,
sőt bejön a szobánkba, sőt egész az asztalig
jön előre. Távoztasd hát el a forró serpenyőt,
amelyen ég a húsunk, lévén az állat énbennem
oly igen esendő.”
(Egy középkori könyörgésből.) Mottó Füst Milán: A feleségem története elején.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum