677

                     Azt nem mondom, hogy olyan élmény volt, mint a siklóernyőzés.
De a tegnapi, első hastánc óra után is ugyanaz ujjongott fel bennem, hogy ez k*va jóóóó!

Nem arra a helyre mentem, mint amit eredetileg kinéztem, hanem találtam egy közelebbi, korábban kezdődő csoportot.
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem tartottam ettől az első órától és a kudarctól. De jó volt, nagyon. Sőt, halál büszke voltam, és önmagamat is megleptem, hogy a tanár csajszi mindig bólogatva figyelte a mozdulataimat, és sose én voltam az, akire rászólt. Ezt most nem nagyképűségből mondom, hanem mert szentül meg voltam győződve róla, hogy antitalentum leszek.
Valószínűleg az is szerepet játszik ebben, hogy amúgy is gyakran mozgok, meg edzegettem is, és tudom, hogy hol található melyik izomcsoport, és hogy kell őket külön mozgatni, megfeszíteni. Végülis testismeret. Bár a tökéletes eredményhez mindenképp kéne még egy darabka hast növesztenem, de így is jó lesz.
Nagyszerű regeneráló hatása van a lágy fényeknek és keleti zenéknek, hogy kint marad a külvilág, inkluzíve munka, gondolatok, politika, időjárás, emberek. Marad csak a nő.
A végén pedig  a sikerélmény, a feltöltődöttség és a harmónia.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum