635

Életemben először féltettem anyut. Nem, ez nem igaz, talán még apu halála után is.
Inkább úgy mondanám, most éreztem, hogy már mennyire sebezhető, hogy lassan öreg. Ó, nem, még biciklivel jár bevásárolni, és reggeltől estig talpon van, egy ősz hajszála sincs, és makk egészséges.
De mikor a múltkor, mikor este a buszhoz kísértem, és ahogy sietett mellettem az apró lábain (állítja, hogy nem ment össze), a kátyús járdán belém nyilallt, hogy ha most itt elesik… mert előfordul mindenkivel az ilyesmi, még velem is, de én maximum káromkodok egyet, vagy lehorzsolom a térdem, de nála már biztos combnyaktörés lenne. Vagy ilyesmi.
Lopva figyeltem minden léptét, és fohászkodtam. Nem mintha bármikor elesne. De tudatosodott bennem, hogy el is eshetne. Igen.
Ez az egész így olyan abszurdul hangzik… de valahogy… valahogy eddig mindig ő volt az anyám, az erős, a törhetetlen, a rendíthetetlen, én pedig a gyermek, akire vigyázott, aki aggódott, aki a szigorú és sebezhetetlen szülő volt. És ez most olyan furcsa, hogy most én vagyok az erős, és nekem kell vigyázni rá, aggódnom kicsit érte. Meghatódtam a saját érzéseimtől.

És tavasszal Amerikába megy. Kanada, USA, vagy két hónap, a nővéréhez. És most a kicsi asszony követségekre szaladgál és vízumot intéz, nyugdíjas papírt szerez, meg bizonyítékot, hogy esze ágában sincs örökre itt hagyni egy tucat gyerekét meg kétésfél tucat unokáját. És kicsit féltem, hogy ilyen messzire megy, ráadásul épp Amerikába. De egyben örülök is, és büszke is vagyok rá, igen, erre a hatvankét éves kicsi asszonyra, aki az anyám.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum