587

Na jó, most fejeztem be Majmócával… mármint a rá valló várakozást, hogy hátha, vagy most mit akar, meg hogy ő akart elsőbbséget az érkező hercegekkel szemben… Tudod, a váróteremben is csak egyszer vagy kétszer villantják a számod, ha nem mész, jön a következő. Amúgyis gyanús nekem az időpontra megtervezett szerelem…

Le is jelentkezek a vasárnapi túráról, úgyis olyan helyre mennénk, ahol együtt voltunk, és most az végképp nem hiányzik. Inkább megyek este farsangi bulizni.

Meg ugye lassan dobozolni kell, vár a 11. lakhelyem. Vajon mennyi lesz még?

 

Ma este még valami lakás-búcsúztatót tartok, amit még lakásavatónak ígértem be. Igaz, hogy fele annyi helyem sincs, mint kéne, de varrtam klassz ülőpárnákat a földre (úgyis van vizipipa is), meg vettem tányérokat, meg egy bazi nagy wokot, mert a lábosaim mérte is liliputi. És remélem, megisszuk a borok jelentős részét is. Hogy azokat ne kelljen költöztetni.

 

Nápolyról még nem meséltem, de fogok. Lényeg, hogy hármasban voltunk Bojóccal meg a barátnőjével. Ott volt a leánykánál egy kis mosolyszünet, de előtte is meg azóta is mind a ketten elmesélik a kapcsolatuk aktuális eseményeit. Mondhatnám, afféle családi pszichológusuk lettem. Csak nem „segítek”, hanem „csak” meghallgatok meg kérdezek. Meg olykor elmondom azért a véleményemet. Olykor szerintem titkon azt is remélik, hogy rajtam keresztül megtudja azt a párjuk, amit esetleg nem mernek, nem tudnak elmondani. Tulajdonképpen hálás vagyok nekik, két dolog miatt is. Egyrészt, mert így rendkívül érdekes dolognak lehetek tanúja: rendszeresen megismerhetek azonos történéseket teljesen ellentétes szempontokból úgy, hogy magam nem vagyok részese. Komolyan hihetetlen. Annyira másképp fognak fel különböző emberek azonos dolgokat. Annyira érdekes megismerni a mozgatórugókat… És megértem a férfit, mert logikus, és megértem a nőt, mert nő.

Másrészt sok mindenben a korábbi önmagamra is ismerek. A kis sértődésekkel meg kombinálásokkal meg lelki bizergálásokkal. Innen kívülről nézve sokszor vicces, érthetetlen vagy szomorú. De visszagondolva még emlékszem rájuk, ezért nem akarok ítélkezni. De leckének jó, nagyon jó.

Ma egyébként állítólag szakítottak. Eddig még csak a lány verzióját hallottam. Bojóc még nincs bent. Kíváncsi vagyok, ezúttal végleges-e. Mert tudom, milyen nehéz, mikor két ember még szereti egymást, még sincs közös jövőjük.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum