560

Péntek este nála voltunk, és a szülőkkel. A nagyija hasonlít az én Juliska nénimre, nagyon aranyos. A szülei is, és szeretettel fogadtak, és jó nagyot ettünk, meg rögtönöztünk egy borkóstolót is. A széna-ízű nyert.
Másnap hatékonysági mutatónknak megfelelően a reggeli indulás dél felé csúszott el. A Gu-féle hatékonysági mutató olyan változó, mellyel a normálisan szükségeltető időt megszorozva megkapjuk a tényleges használati időt, Phi és Bogár esetében. Ez a mutató a hely jellegétől, a búcsúig hátralévő időtől, a viselt ruhadaraboktól és egyéb ismeretlenektől függ. Nagysága általában egynél nagyobb szám, viszont a végkifejletben csak ritkán akadályoz: a cél ha utóbb is, de megvalósul (evés, indulás, stb.).

Szóval aznap elfoglaltuk gyönyörű, virágzó kis birodalmunkat a múlt századi házban. Délután Szlovákiába kirándultunk, de csak kisebb kört, mert a Gu-mutató itt is működött, és a határt ötkor lezárták. De jót sétáltunk, piknikeltünk, fotóztunk, összekötve haladtunk… Este vacsi és tűzrakás meg kemence…
Aztán a sötétben faluzásra indultunk, mesélt mindenkiről, és a rét közepéről bámultuk a csillagokat.

Vasárnap is kirándultunk, minden csupa virág, méz és illat, madarak, szerelem… Az egész világ velünk dalolt. Olykor szó szerint is.
A magas hatékonytalansági mutató ellenére felértünk a csúcsra is, a kilátóban süttettük magunkat, meg csináltunk közös képeket. Aztán még egy kerülőt is bevállaltunk, és estefelé, fáradtan de boldogan értünk haza.
Vacsi, tűz, fahordás
J
, pezsgő…
Reggel nagy alvás, hancúrban akkorát reccsent az orrom, de szerintem nem tört el. Locsolás vízzel, és csomót csak léteztünk, egymás mellett, meg-megállva…
Egy vers való ide:

A fejüket a tenyerükbe véve
úgy nézik egymást,
mint akik nem látták már ezer éve,
dajkálva lassan, elringatva gyöngéd,
szép mozdulattal
testük csodásan égő drágagyöngyét,
majd szájukat a csókhoz igazítják,
keresve átkozott-zárt életüknek
a nyitját,
de tétováznak még, várnak sokáig,
eltávolodnak, úgy tekintenek föl
a messze mámor ködbe fúlt fokáig
boldogtalan szemük széjjelmeresztett,
nagy csillagával, hogy magukra öltsék
a könnyű vágyat, mint nehéz keresztet,
és szájuk és szemük és benn a lelkük
reszket.

Kosztolányi Dezső: Szerelmesek 

Aztán kószáltunk a környéken, csudacsinicsajjalcsiliscsokiscsúcscsók…

Voltunk a leseken, amit az apja csinált, hihetetlen. Mind ügyes és dolgos emberek. Nagyon sokat tettek azért a környékért. És nem utolsó sorban a saját környezetükért is.

Aztán szinte száguldottunk a vonthoz, épp csak beköszöntünk a szülőknek. És már itt is volt a búcsú.
Nagyszerű hétvége volt. Igazán boldog vagyok, hogy egymásra találtunk. Egy álom. Mondtam is neki, hogy ő a cáfolat azokra, akik mindig győzködni próbáltak, hogy érjem be kevesebbel, ne akarjak olyan sokat. Pedig Phi-re megérte várni, ezerszer is megérte.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum