521

… és csak egy-két tompa puffanás hallatszott, aztán emberek tűntek fel egy fél pillanatra a levegőben, az autó zöld motorháztetője fölött. Aztán csend, nagyon mély, halálos csend, mielőtt felhördült a tömeg.

Nem bírtam odamenni – olyan rosszullét lett rajtam úrrá, hogy alig álltam a lábamon, és majdnem hánytam. Nekem több rossz emlékem kötődik ehhez, mint a legtöbb embernek.

Mozdulatlan testek hevertek a zebrán. Merev tekintettel, olykor a baleset felé pillantva szöktem le a lépcsőn – szemem sarkából láttam, hogy már akadt elég segítő kéz.

Menekültem – a látvány és az emlékek elől.
Odalent fülledt melegben csengett az üvegxilofon vidám hangja, emberek jöttek-mentek sietősen, telefonálva, kézen fogva, mindennapin.
Mintha mi sem történt volna, zengett a dal – odafönt, pár lépésre pedig dolgozott a Halál.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum