507

Megérett bennem az elhatározás: jó leszek!

Fenyegetőzöm, hogy most aztán bokán rúgom magam, ha nem viselkedek.

Tegnap Pöttyössel arra próbáltunk rájönni, hogy mi, okos-intelligens-értelmes lányok, miért változunk hibbant tyúkokká egy kapcsolatban. Mintha nem volna egy csepp eszünk sem. Pedig ha valaki másról van szó, annyira végtelenül és felülmúlhatatlanul okosak tudunk lenni.

De valahogy ilyenkor átveszik az érzelmek az uralmat. És sokszor előfordul, hogy hiába tudom az eszemmel, hogy nincs igazam, vagy nem kellene így vagy úgy viselkednem, esetleg megbántódnom – a józan eszem nem bír felülkerekedni az érzelmeimen, és minden tudatosságom ellenére képes letaglózni a szomorúság, a csalódottság, a büszkeség, a szemrehányás. Nem nagy dolgok, apró kis szösszenetek csak, a másik fél olykor talán észre sem vesz. Talán egyedül csak én.

De én tudom, hogy mit kellene tennem, és mégis tehetetlen vagyok.

És már ott is tartunk, ahol Pál apostol is (félreértés ne essék: ettől még nem leszek hívő és nem beszélek bűnről, de az alapproblémája már neki is ez volt):  Mert az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom.
Mert nem a jót cselekeszem, melyet akarok; hanem a gonoszt cselekeszem, melyet nem akarok.
Ha pedig én azt cselekeszem, a mit nem akarok, nem én mívelem már azt, hanem a bennem lakozó bûn.  
Megtalálom azért magamban, ki a jót akarom cselekedni, ezt a törvényt, hogy a bûn megvan bennem.
Mert gyönyörködöm az Isten törvényében a belsõ ember szerint;  De látok egy másik törvényt az én tagjaimban, mely ellenkezik az elmém törvényével, és engem rabul ád a bûn törvényének, mely van az én tagjaimban.  
Óh én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testébõl?
Már egész napjaimat elfoglalják ezek a gondolatok. Mert fáradt vagyok és nyúzott, és emiatt túl sok mindenből csinálok problémát, és aztán pedig a problémázásom miatt érzem magam rosszul… és így megy a mókuskerék.De ki akarok szállni. Meg akarom tanulni, hogy tudom átvinni az egyedüllét tudatosságát a kapcsolatba. Hogy tudok jól élni, hogy tudok kontrollt gyakorolni az érzelmeim felett anélkül, hogy érzéketlenné válnék. Nagy feladat. A legtöbben neki se kezdenek. De én marha büszke ember vagyok, és úgyis piszkálni fogja a csőröm, amíg meg nem valósítom…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum