I’s your today’s english lesson – mondja a túlsó íróasztaltól egy-egy ismeretlen szóra. Én pedig lelkesen jegyzetelem a legkülönfélébb szavakat és kifejezéseket.
Már eljutottam odáig, hogy viszonylag értelmesen ki tudom nyögni a mondanivalóm egy részét – főleg, ha nem unalmas munkáról van szó.
Úgyhogy mostanában már viccelődünk is (végre nincs csend az irodában), beszélgetéseinkben összekeveredik az angol humor és a magyar irónia. (Aki tudja, hogy mióta próbálok megtanulni angolul, az sejti, hogy ez mekkora előrelépést jelent nekem.)
Ma épp azt találtam mesélni neki (mert fintorogva nézte az ebédjét, és mivel az angolok legendásan szeretik a babot), hogy hétvégén milyen finom bablevest főztem, csak hétköznap nem merjük enni, mert hogy is mondjam… vannak mellékhatásai.
Ennek a történetnek a következménye az lett, hogy ma megtanultam az első angol versemet is. Hát nem egy Shakespeare… 🙂
Beans, beans, they’re good for your heart
The more you eat, the more you fart
The more you fart, the better you feel
So let’s eat bean with every meal