Mint egy giccses képeslap, olyan ez az este

lov3A nap már olyan alacsonyról tűz a szemembe, amin már a hunyorgás sem segít. A lovat nem nagyon zavarja. Bár éppenséggel én sem nagyon zavarom – még ha épp a hátán ülök is – ahelyett, hogy felkaptatna velem a dombon, komótosan nekiáll legelni valami sárga gazt.
-Hé, te komisz, nem vagy még nyugdíjas! – buzdítom haladásra, és néhány perc múlva már a szőlők közt ügetünk. Erős szél fúj, kezem-arcom kipirul. Jónás előttem lovagol, időnként hátrafordulva ellenőrzi, hogy helyes-e a tartásom, lent van-e a sarkam. De minden rendben, pedig már egy hónapja nem voltam.
A dombtetőről lelátunk a tóra, azon túl pedig a falura. A házak fölött megáll a kéményfüst – holnapután október van.

Mire visszaérünk az istállókhoz, már majdnem teljesen sötét van. Vacsoracsillag világít a fák fölött. Nyerítés hallatszik bentről.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum