Öninterjú helyett

Van abban bármiféle logika, hogy ahelyett, hogy a holnapi határidős, minimum 5000 karakteres cikkem megírása helyett azt a kevéske mondandómat is inkább ide lököm? Persze, van, a megfutamodás. Mert már egy olyan szép kis interjút készítettem saját magammal, de még mindig csak 2000 karakter, szóközökkel. Ha legalább írhatnék benne  a magánéletemről, és nem csak (az elképzelt) munkámról, akkor máris sokkal könnyebb dolgom lenne.
Például beszámolhatnék a tegnap esti színházi előadásról, Eperjes meg Gáspár, hogy jó volt, csak hamar vége: aztán puff ide be. Vagy a rosszul sikerült zuzapörköltről, amit ebédre ettem. Hogy azzal a gondolattal kacérkodom, hogy kéne egy kis volumen dauer a hajamba, de mire pont rászánom magam, addigra épp elkezd jól állni az egyenes. Hogy éber transzban találkoztam a főnökömmel, és voltam is benne, és most egészen megértem őt, és arra is rájöttem, hogy még gyászol, és hogy egy másik dimenzióban ő is éppolyan rabszolga, mint én, és ez őt is épp annyira frusztrálja, mint engem. Aztán meg külön fejezet az a kép, ott a neten, rólam, ami miatt a férfiak meg akarnak dugni. Az a jó, hogy a pasim nem nézegeti azt a képet, és mégis meg akar. Még akkor is, ha az új libatoll paplanunkra azt mondta az eladó néni, hogy nem szabad benne hancúrozni, mert összetörik benne a töltőanyag, és akkor **hatjuk. Akkor már tényleg. Továbbá hogy milyen az, amikor a kanca megbabonázva vágtázik alattam, és miközben a fennmaradásomon küzdök az egyre gyorsuló jószágon – pofán talál fél kiló sár, az előző ló patájáról. De úgy telibe. És hogy most először van igazi izomlázam  lovaglástól. De jövő héttől rendes edzésre is járunk majd a padtársammal, futópad meg ilyenek. Vicces lenne, ha ott is mindig keresztül futnának előttünk az őzek. Az őzeknek egyébiránt már egészen szürke, téli jelmezük van. Az edzésre visszatérve: kell is, mert már egész látható hasam van, pedig még nem attól. És pedig idén olyan szép ruhákat vettem, végre igazán tetszenek. Közben rájöttem, hogy ruha és menyasszonyi ruha témában a spanyolok a legjobbak. Ha bármi megtetszik, mindig kiderül, hogy spanyol. Mi miért nem tudtuk megőrizni és felvirágoztatni a textil iparunkat? Miért fogjuk mindig az olcsó kínai termékekre, hogy ellehetetlenítik a létezést? Töketlenek. Végezetül esküvőt is tervezek, a számítógépeimen külön mappák vannak már ruháknak, dekor- és meghívó ötleteknek, fotózási- és ünnepségi helyszíneknek. Javarészt szokatlan, vidám,  csináldmagad verzióban.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum