Húsvét

Rossz környéken lakhatunk, mert a Nyúl hozzánk nem Kindertojást meg öltöztetős babát hozott, hanem olyan makacs betegséget, hogy nekem épp két hétig tartott kiverekedni magam belőle, a pasim meg egy hete küzd.
Így hát az eheti szabadság betegállománnyá módosult. Félig, mert azért időközben jártunk Münchenben. Illetve csak én, mert a pasim akkor már lázasan feküdt az osztrák határ közeli szállodában. Így aztán szombat reggel egyedül indultam a bajor tartomány fővárosa felé. Később ki kellett próbálnom az új bicajt, így egész nap várost néztem, csavarogtam, meg fűben hanyatt feküdtem meg bodegából friss halat ettem. Mert ugye azt szokták mondani, hogy ha meg akarsz ismerni egy várost (országot), csináld te is azt, mint a helyiek. Hát itt ezt csinálják. Mindenki bicajjal jár mindenhová (nők főleg szoknyában és szandálban), mindenütt van bicikliút, az emberek mindenütt a fűben hemperegnek, vagy a parki patakban hullámlovagolnak vagy ebéd után hosszú sziesztát tartanak. És én ettől rögtön úgy érteztem, hogy ide akarok költözni.
Aztán a lehető leghosszabb úton mentem haza, dimbes dombos tájakon, napkollektorokba burkolózott tanyákon és pitypangos réteken keresztül.
Vasárnap még elmentünk a Königs See-hez, ahol hol esett, hol nem, de így is nagyon szép volt, de a betegségre való tekintettel csak hajókáztunk.
Aztán hétfőn abbahagytuk a nyaralást, és én hazahoztam a beteg pasim meg a biciklim.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum