Amikor az emberek jók lesznek

Nekem is viszketni kezd a szemem a készülődő könnycsepptől, mikor az olimpiai éremtáblázatot nézem. Nyolc arany, nyolcadik hely. (Még a tévét is behangolom a szobaantennával – pedig már évek óta nem néztük.) De valójában nem is ez az, ami a legjobban tetszik benne. Még csak nem is a mellett dagasztó büszkeség, mikor újra megszólal a magyar himnusz. Hanem az, hogy az emberek jók lesznek tőle. Egymáshoz.
Az a magyar ember, aki egyébként mindenben a rosszat látja, aki a világ elégedettségi rangsorában Etiópia mögé sorolja önmagát, aki folyton csak hőbörög: most vállvetve szurkol a magyar csapatoknak, együtt üvöltözve bátorítja őket az Auchan elektronikus osztályán a tévék előtt – és ugrik egymás nyakába. És büszke magára is, büszke rá, mert magyar, hogy magyar, és ezt már nagyon sok éve nem érezte. Én is így vagyok vele. Nem csak az olimpikonok, hanem a magyarok miatt is.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum