16. hét

Pont úgy néz ki az ultrahangon, mint egy kis alien. Esküszöm.
Ülőmagassága 11 cm, kicsit nagyobb az átlagnál, pirinyó parányi kéz-és lábujjai is megvannak, a hasam alján ül, és most már tutibiztos, hogy kukis.
Egyébként példás magatartást tanúsít – ha a kijövetele után is ilyen tökéletes lesz, akkor én leszek a legelfogultabb anya. Komolyan, amilyen nehezen jött össze, annyira nincs vele most semmi baj. Legalább a többi nő iránti szolidaritásból meghányathatott volna egyszer.

A dokinak azért feltettem a legfontosabb kérdéseket:
Ihatok kávét? Mert mostanában szörnyülködve néznek rám a nők, ha meglátják a haboskávés bögrét a kezemben. Ihatok, akár ötöt is.
Alhatok hason fekve, amíg még bírok? Állítólag összenyomom, tényleg? Marhaság, aludjak úgy ahogy jól esik. Ha valami rossz, akkor a szervezet / gyerek jelezni fog.
Ülés közben fáj a hasam. De ha felállok, vagy lefekszem, akkor elmúlik. Hát, ez ilyen – röhög.

Szóval a gyerek jól nő, csak a maga hasa nem – mondja a doki. És az baj?- kérdezem. Ma végre megtaláltam a mérleget (tűvé tettem érte a doboz hegyeket), és már két kilót híztam! –Bajnak nem baj – mondja – csak az olyan aranyos…

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum