Lepkeszárnysuhogás

Érezted már a meztelen bőrödöl a lepkeszárnyak okozta légmozgást? Nem? Tíz perccel ezelőttig én sem. De most itt ülök a kertben, napozok, Jónás alszik. És közben azon töröm a fejem, hogy mit kellene másképp tennem az életemmel, mert ezt most így nem szeretem. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de nem. Pedig néhány hónapja még éppen ellenkezőleg volt – imádtam.

Úgyhogy most épp azt elemezgettem csukott szemmel, hogy pontosan mi is hiányzik. Hol a probléma forrása. Mert valójában nincs probléma – pl. tegnap hazaengedtek a kórházból, nem találtak semmit – és igazán szerencsésnek mondhatom magam. Egészséges baba, szerető férj, kertes ház, mi a szart akarok még?

Mésrészt épp ott tartottam a gondolataimban – még a pillangó előtt, aki most a lábszáramon ül és tapogat!!! – hogy a sikerélmény hiányzik talán, meg az alkotás, meg a társaság. Mert szinte minden rutinszerű minden nap. Persze a rutin teljesítése is siker, csak kevésbé látványos: egy újabb nap, amikor jól tartottam a gyerekünket, egy újabb helyiség, ami továbbra is tiszta, egy újabb stóc tiszta ruha.

És ha akad egy kis szabadidőm, amikor mindkét kezem is szabad, akkor hirtelen nem is tudok mit kezdeni magammal. Aludni kéne, mert fáradt vagyok, sportolni kéne, mert kövér vagyok (persze még nem lehet, meg hőség is van), vállalkozni kéne, mert döglődik. Ja igen, ez a vállalkozós is beállt, pedig pont ez ellen az érzelmi állapot ellen kezdtem el csinálni. De nincs időm rá rendszeresen csinálni, aztán rossz a lelkiismeretem, hogy már egy hete nem foglalkoztam vele, úgyhogy hagyom inkább a fenébe – szóval nem normális az egész.

Rendet kell vágnom a soraim közt, célokat kitűzni, dolgokat tenni – és az isten szerelmére, élvezni azt, amim van. Mert azt megtapasztaltam a héten, hogy milyen lenne, ha rosszabb lenne. És hát épp egy pllangó ül a lábamon (most épp a bokámon). Nem?

Hozzászólások lezárva.

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum