Orosz meg nátha

Négy év orosz tanulás ellenére alig egy maroknyi szót és két verset tudok csak felidézni. Meg az alkoholista tanárunk űberdimenzionális íróasztalát. És hogy épp akkor volt eltörve a kezem, amikor a jeri írását tanultuk. Anyu akkor az egyszer engedett át a szomszéd Timiékhez. Egyébként nem szomszédolhattunk.
Mindenesetre jó, hogy már van a telefonomon offline is futó angol-orosz szótár, biztos ami biztos.

Jónás persze most lett náthás, mikor máskor, szerencsére láza nincs. Valójában ahányszor betesszük a lábunkat az orvosi rendelőbe beteg lesz. De most muszáj volt a hepa oltás miatt – ez az egyetlen, amelyet a kötelezőkön kívül beadattam. Vagy is ez is kötelező, csak majd iskolás korban, nekünk meg jól jön az utazások miatt. Szegény kisfiam egyébként nagyon megorrolt az emberiségre a doktornéni okán, aki őt orvul megszúrta. Eddig fél percen belül meg tudtam vigasztalni, ha mással nem, egy húsvéti minitojással (amiből két maroknyit kaptunk, csak eldugdostam ilyen válságos esetekre). De most vagy fél órán keresztül vigasztalhatatlan volt, és még másnap is többször kifakadt, hogy a néni auau szuri.

A nátha idején a szobájában dekkoló porszívót önállóan kezeli: kihozza a fürdőből az orrszívó alkatrészeit, összedugdossa mind a négy darabot, (félig) bedugja a porszívót, bekapcsolja, kiszívja az orrát (kell egy kis utólagos rásegítés), kikapcsolja a porszívót, kihúzza a falból, és azt mondja, okké. Megzabálom. Olyan nagyfiú már, nézegetem a tegnapi Duna-parti képeket, elröppen az idő. Az egyik szemem sír, a másik nevet.

Hozzászólások lezárva.

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum