Az a szép magyar nyelv

Nem szeretem a focit. Nem véletlen, hogy a tíz éve elhagyott exbarátom óta egyetlen meccset sem néztem végig. Időnként mégis a sporthírekre fanyalodok, köszönhetően a lakhelyemnek: az autóban csak a Kossuth és a Bartók rádió valamint a Class FM fogható. Így legtöbbször marad a Kossuth, és olykor elkerülhetetlenül a sport.

Tegnap arra lettem figyelmes, hogy épp a Honvéd kapusa nyilatkozik egy viszonylag hosszú interjú során, és élmény volt hallgatni. Nem azt, amit mond, mert ahhoz nem értek, hanem ahogy mondja.
A focisták általában nem az intelligenciájukról vagy a kommunikációs képességeikről híresek (előítélet), pedig Kemenes Szabolcs olyan szépen, választékosan, összefüggően és élvezetesen beszélt, hogy nem lehetett nem észrevenni. Hozzá képest az előtte nyilatkozó Kövér László kisiskolás. Ahogy sok másik politikus, riporter és cégvezető is.

(Sajnos valószínűleg én is, mert mostanában keveset olvasok és magam sem figyelek eléggé arra, amit mondok. Az utóbbi időben kezdtem el újra nagyobb figyelmet szentelni a helyes, választékos beszédnek és tisztán ejtett szavaknak, hogy a fiam beszélni tanul. Ugyanis az anyanyelve az anya nyelve lesz.)

Hozzászólások lezárva.

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum