Meglepetés

Mostanra már itthon is divatosak lettek az ilyen-olyan meglepetésdobozok. Mikor először olvastam róluk évekkel ezelőtt, még jópofának gondoltam. Mostanra gyakorló nemfogyasztó lettem, úgyhogy inkább a fogyasztói társadalom fattyhajtásának tekintem, amikor már az is mindegy, hogy mit veszünk, csak vegyünk.

Ennek ellenére mostanában többször is átélem ezt az érzést, mármint amit a meglepetésdoboz adhat – akaratomon kívül. Ugyanis az utóbbi időben Kismiklós szívesen tolja is a bevásárlókosarat, nem csak ül benne. És persze előszeretettel pakol. Én úgy egyensúlyozok a teljesítmény (azaz bevásárlás) és béke (azaz nem ordító gyerek) tengelyen, hogy időnként visszacsempészem a kosárból a nemkívánatos dolgokat: műfogsor ragasztót, csillámos hajcsatot, tiplikészletet. Mégis valahogy az lesz a dolog vége, hogy otthon meglepetten forgatom a kezemben a kis tubust: mi ez? miért vettem ezt a 30 faktoros naptejet? Ja, Kismiklós volt. Eddig szerencsére megúsztam némi aszalt gyümölccsel, egy csomag rossz minőségű párizsival és egy szappantartóval. Még jó, hogy a drága dolgokat nem bírja el. Meg talán feltűnnének. Legalább a kasszánál.

Reklámok

Hozzászólások lezárva.

Kapcsolat: mail to: bogaar@gmail.com

mail to: bogaar@gmail.com

Archívum